Ezért van az, hogy a kivágott egyedek tuskói gyakran tovább élnek.
Publikálás dátuma 2016. 01. 23. 06:11 Egy amerikai kutatócsoport nekiállt és összeszámolta bolygónk fáit: kiderült, hogy legalább hétszer annyi fa van a Földön, mint korábban gondoltuk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy meg vagyunk mentve; az erdőpusztítás továbbra is hatalmas méreteket ölt. Egy fiatal német fiú által elindított, ma már nemzetközi faültető mozgalom az erdős területek megóvására hívja fel a figyelmet. Mennyi fa létezik a bolygónkon? Ez az a kérdés, amire senki nem tudná megmondani a választ - sokáig még a kutatóknak sem volt fogalmuk arról, mennyi fát számlálhatnak a Föld erdői. Az ENSZ környezetvédelmi programjának, az UNEP-nek az egyik aktivistája évekkel ezelőtt ugyancsak feltette a kérdést az "Ültess a bolygóért: egymilliárd fa" kampány keretein belül. A kampány résztvevői induláskor egymilliárd fa elültetésével szerettek volna fellépni a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás káros hatásainak visszaszorítása érdekében - ezt már el is érték, s újabb célt állítottak maguk elé.
A "tranzitállamok" - akik hozzáférnek a partokhoz - meghatározzák e szerződések végrehajtásának módját. Felszólítják, hogy a hajózási vagy kikötői hozzáférést biztosítják a szárazföldi szomszédaikhoz, és ha a kormányok korruptak, ez további költségréteget vagy késéseket okozhat az áruk szállításában, beleértve a határ- és kikötői szűk keresztmetszeteket, tarifákat vagy vámszabályokat. Ha szomszédaik infrastruktúrája nem megfelelően fejlett, vagy a határátlépések nem hatékonyak, ez növeli a szárazföldi ország problémáit és a lassulást. Amikor az áruk végül kikötőbe jutnak, tovább várnak, amíg megkapják áruikat ki a kikötőből is, nemhogy eljutni a kikötőbe. Ha a szomszédos ország nyugtalan vagy háborúban van, akkor a szárazföldi ország áruinak szállítása lehetetlen lehet a szomszéd révén, és a vízhez való hozzáférése jóval távolabbi évekig tarthat. Infrastrukturális problémák A szárazföldi nemzetek számára nehéz infrastruktúrát kiépíteni, és bármilyen külső beruházást vonzani olyan infrastrukturális projektekbe, amelyek lehetővé tennék a könnyű határátlépést.
Ezek mindkét kontinensen kiterjesztésük részét képezik, és a nagy ellentmondás miatt, amelyről az egyes kontinensek tartoztak, úgy döntöttek, hogy Eurázsiai országoknak minősítik őket. Ezek a következők: Örményország - Jereván Azerbajdzsán - Baku Ciprus - Nicosia Grúzia - Tifilis Kazahsztán - Astana Oroszország - Moszkva Törökország - Ankara Az Európai Unió részét képező országok Az európai politikát egy olyan gazdasági és politikai egység megléte jellemzi, amelyhez összesen 28 európai ország tartozik. Az Európai Unióról (EU), a jogállamiságon és a szerződéseken alapuló valamennyi tevékenységen alapuló társulásról beszélünk, amelyet a különböző tagállamok demokratikusan megállapodtak. Az EU-t a képviseleti demokrácia elve szabályozza, közös valutával (euróval) és intézményi tőkével Brüsszelben van, ahol a legtöbb közösségi intézmény jött létre.
A szárazföldi ország földrajzi elhelyezkedésétől függően előfordulhat, hogy az onnan érkező áruknak nagy távolságokat kell megtenniük a gyenge infrastruktúrán, csak azért, hogy elérjék a parti hajózási hozzáféréssel rendelkező szomszédot, nemhogy az országon átutazva megérkezzenek a partra. A rossz infrastruktúra és a határokkal kapcsolatos kérdések kiszámíthatatlansághoz vezethetnek a logisztikában, és ezáltal károsíthatják az ország vállalatainak versenyképességét a globális piacon. Problémák az emberek mozgatásában A szárazfölddel nem rendelkező országok rossz infrastruktúrája árt az idegen turizmusnak, és a nemzetközi turizmus a világ egyik legnagyobb iparága. De az országon belüli és az országon kívüli könnyű tranzithoz való hozzáférés hiánya még rosszabb következményekkel járhat; természeti katasztrófák vagy erőszakos regionális konfliktusok idején a szárazfölddel rendelkező nemzetek lakói számára a menekülés sokkal nehezebb. Nézze meg most: Afrika készen áll a népesedési boomra
A világ biodiverzitásban leggazdagabb területeinek 80 százalékán ma is őslakos közösségek élnek. Azonban a nemzetközi közösség támogatása nélkül Dél-Amerika és az Amazónia vidékének őslakói mindörökre kipusztulásra lehetnek ítélve. Az erdőirtás azonban elképesztő méreteket ölt. Az amerikai Marylandi Egyetemen kutatói a Google műholdképeinek segítségével arra jutottak tavaly ősszel, hogy 2014-ben összesen 18 millió hektárnyi - azaz két magyarországnyi - erdő tűnt el a Föld színéről. Ennek fele a legértékesebb trópusi erdő volt. A legnagyobb erdőirtásokra Nyugat-Afrikában, Madagaszkáron és a dél-amerikai Gran Chaco régióban került sor. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon az erdősültség már 20 százalék fölötti, az erdőtelepítési programoknak köszönhetően 2012-ben 148 ezer hektárral több erdős terület volt, mint az ezredfordulón, az erdők összesen több mint kétmillió hektárt tesznek ki. Az erdősültség Nógrád megyében kiemelkedően magas (40 százalék), a legkevesebb fás terület (5 százalék) pedig Békés megyében található.
Ez pedig azt jelenti, hogy a Földön minden egyes emberre egy kisebb erdőnyi, mintegy 420 darab fa jut. Az eredmények a kutatókat is meglepték, tanulmányuk tavaly a Nature magazinban is megjelent. Bár jó hír, hogy sokkal több fa létezik, mint eddig hittük, arra Crowther is figyelmeztetett, hogy ez nem azt jelenti, sok új fára bukkantak. "Csak számszerűsítettük az erdők helyzetét világszerte, amit a környezetvédelmi szakemberek és a döntéshozók megismerhetnek és felhasználhatnak" - nyilatkozta a BBC-nek. A kutatók a fapusztulás mértékét is felmérték, s arra jutottak, hogy a civilizáció megjelenése óta 46 százalékkal csökkent a Földön található fák száma, a negatív tendencia pedig azóta sem állt meg. A fapusztulás - amelyért a legtöbb esetben az emberiség a felelős - folyamatos, a kutatók mérései szerint évente mintegy 15 milliárddal csökken bolygónk fáinak száma. Az új eredmények felbátorították az UNEP aktivistáit, s most már ezermilliárd fa elültetését tűzték ki célul. Az Ültess a bolygóért kezdeményezés egyébként még 2007-ben pattant ki egy akkor még kilenc éves német kisfiú fejéből, aki a kenyai Wangari Maathai (az első Nobel-békedíjas afrikai nő, ő alapította a Zöld Öv Mozgalmat, az eddigi legnagyobb afrikai erdőtelepítési programot) példája nyomán felvetette, hogy a világ minden országában ültetni kellene egymillió fát.
Friss hírek Tovább Rovatainkból ajánljuk 2021. július. 16. 08:50 A tapasztalatok alapján jól működik a rendszer. 2021. 19:00 HVG360 Úgy tűnik, mégsem lesz nemzetközi sztárfellépő Mészáros Lőrincék esküvőjén. A Duma Aktuál elképzelte, milyen lagzit lehetne rendezni, ha... 2021. 10:35 Az otthont fél évre bezáratták, a rendőrség hallgatja ki az igazgatót és egy szociális munkást. 2021. 20:54 MTI Jégkrémet, banáncsipszet, müzlit és ételízesítőket is vissza kell hívni a forgalomból allergén és szennyeződésveszély miatt. 2021. 07:25 Az ellenőrzés márciusban kezdődött.
A fiú elképzeléseiről előadásokat is tartott iskolája osztályaiban, majd Klaus Töpfer, az UNEP akkori vezetője is felfigyelt rá; így indult el a kampány, amely 2010-re egy több mint 70 országot elérő mozgalommá nőtte ki magát. Weblapjuk szerint 2010 óta több mint 14 milliárd fát ültettek el. Az őslakosok a legjobb őrzői és gondozói a természetnek Számos indián törzs szakadatlanul harcol ma a természeti környezet megmentéséért: a legaktívabbak a mintegy 20 ezer lélekszámú guajajarák, akik már felhívták magukra a figyelmet bátor kiállásukkal az erdőirtás ellen, sokszor összecsaptak a favágók fegyveres bandáival és az utóbbi hónapokban megszerveződtek az arariboia őslakosok területén keletkezett tüzek eloltására. FOTÓ: EP/GETTY IMAGES/MATIO TAMA Tavaly bekerült a hírekbe a Ka'apor törzs, amely válaszul az illegális erdőirtásra "őslakos hadsereget" hozott létre. A büntető akciókra magukkal vitték Lunae Parrachót, a Reuters fotósát, akinek felvételei világszerte szenzációt keltettek. Az őslakosok a legjobb őrzői és gondozói a természet világának.