Figyelem! Az alanyi adómentesség bevételi felső határába jó néhány dolog nem tartozik bele, nem kell figyelembe venni (pl. : tárgyi eszköz értékesítés, immateriális javak értékesítés, mezőgazdasági tevékenységet a különös szabályok alapján folytató magánszemélynek e tevékenység körébe megvalósított termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása, stb. ). Néhány különleges esetben előfordulhat, hogy az alanyi adómentesség ellenére az adózónak áfa fizetési kötelezettsége keletkezhet (pl. : közösségi ügyletek, ingyenes termékátadás/szolgáltatás nyújtás, stb. ) Annak a vállalkozásnak érdemes ezt az adózási módot választani, amelyik várhatóan 8 millió forint alatti árbevételt fog realizálni egy adóévben, várhatóan nagyobb beruházást nem fog eszközölni (Az alanyi adómentes időszakban nem érdemes nagyobb értékű tárgyi eszközt beszerezni, hisz az előzetesen felszámított áfát abban az esetben sem lehet majd levonni, ha az eszközt később adóköteles értékesítéshez használják fel. ) aki jellemzően? tárgyi adómentes?
Számokkal: Tételezzük fel, hogy egy vállalkozás 2017. március 01-én kezdi meg a tevékenységét. Mennyi összegért bocsájthat ki számlát (mennyi lehet az árbevétele) úgy, hogy alanyi adómentes maradjon (ne kelljen áfát felszámítania)? Egy év 365 napból áll. 2017. március 01-ig 59 nap telik el az évből, azaz 365 – 59 = 306 napig tevékenykedik a vállalkozás az adóévben. Ha 365 napra 8. 000, - Ft, az értékhatár, akkor 306 napra (8. 000 / 365) x 306 = 6. 706. 849, - Ft az alanyi adómentesség tört időszakra vonatkozó értékhatára. Mi történik az alanyi adómentesség értékhatárának átlépése esetén? Az alanyi adómentesség értékhatárát elérő számlától kezdődően a termékértékesítés/szolgáltatás nyújtás számláira fel kell számítani a megfelelő áfa kulccsal számított áfa értéket (magyarán: áfás lesz) 15 naptári napon belül az áfás adózóvá válás tényét (értékhatár átlépése) be kell jelentenie a NAV felé Figyelem! Az áfa összegét már azon a számlán fel kell tüntetni, amellyel az értékhatárt átlépi a vállalkozás.