A túró, joghurt és sajt nagyon finom és fehérjében, D-vitaminban, kalciumban gazdag élelmiszerek. Kifejezetten diabéteszt megelőző hatásuk bizonyított, cukorbetegségben szenvedők számára pedig a kiegyensúlyozott étrend nélkülözhetetlen részei. Keressük a javarészt zsírszegény változatokat! Persze nem bármilyet és nem bármennyit. A sima éttáblák általában nem megfelelőek diabéteszesek számára, mert csak körülbelül 50 százalékban tartalmaznak kakaót, viszont jelentős mennyiségben adnak hozzájuk cukrot. Keressük a legalább 70 százalékos kakaótartalommal rendelkező éjsötét és kesernyés ízű csokikat. Sajnos ezek általában nem olcsók, a minőségi Lindt vagy Heidi táblák 500-700 forintba is kerülnek 100 grammos csomagonként. De ha nem tudunk csoki nélkül élni, nem kell lemondanunk erről a szenvedélyről. Sokan nem tudnak vagy nem akarnak lemondani az édes ízekről, nekik van néhány nagyon jó hírünk. Elmúltak már azok az idők, amikor egészségtelen, kellemetlenül keserű utóízű vagy az ételek karakterét megváltoztató, hőkezelésre rosszul reagáló mesterséges édesítőszerekkel kellett pótolni a cukrot.
De időközben klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a keményítőt tartalmazó élelmiszerek többsége jobban emeli a vércukor szintjét, mint maga a répacukor. Annyi már most bizonyos, hogy az összes magyaros ételkülönlegesség még mindig kedvezőbb glikémiás indexű, mint a fehér kenyér. Főleg, ha zsírszegényen készítjük el. A cukorbeteg tehát semmilyen speciális diétát nem igényel. Étrendje lényegében nem különbözik attól, amit az egészséges táplálkozás szellemében ajánlanak a szakorvosok. (- cz-) Egyszerű szénhidrátok: cukor, lekvár, csokoládé, cukrozott gyümölcs, sűrített, csokoládés tej, méz, karamell, melasz, szörpök, dzsemek, gyümölcszselé, befőttek, fagylalt. Összetett szénhidrátok: liszt, burgonya, kenyér, fejes káposzta, száraztészták, sütőtök, péksütemények, zöldborsó, tejes kukorica, alma, rizs, banán, lencse, bab, banán, zabpehely. A müzlik összetétele mindig különböző lehet, mindig ellenőrizzük a dobozon. A legegészségesebbek: a hidegen sajtolt növényi olajok, olajos halak, és a csökkentett zsírtartalmú vajkrémek.
Csak egy példa: a káposzta, 1960 óta elvesztette vitamintartalmának 95!!!!! %-át, ugyanígy a tej, és még sok mezőgazdasági terményünk. Nem beszélve a messzi külföldekről, hosszú hajóutakon ideszállított gyümölcsökről, amikben már NINCS semmi sem a létfontosságú vitaminokból. Ezért úgy gondolom, hogy jobban jár az az ember, aki gondolkodik, és jó minőségű táplálékkiegészítővel megpróbálja pótolni a vitaminokat, mert ezek létfontosságú anyagok az egészség megőrzése területén. Még akkor is jó megoldásnak számít, ha sokan azt hiszik hogy ezek a mesterségesen előállított vitaminok csak másodrangú anyagok. Itt hatalmas félreértések szoktak lenni, nagyon röviden segítek ezeket a félreértéseket eloszlatni. A vitaminok ÉLELMISZEREK, semmi különös, éppen olyan fontosak a számunkra mint pl. a víz, tehát ezek nélkül nincs élet. Csak annyi a különbség, hogy sokkal kisebb mennyiségekre van szükségünk belőlük, mint a rántott húsból, vagy bármilyen más ételből. A nevük-mikro-tápanyagok is ezt mutatja.