Csak így maradhatunk függetlenek! abó László – Európai napkelet Illusztráció: Rippl-Rónai József – Szabó Lőrinc
", "minden egyéb;", "s fáradt vagyok;", "és áldozat", "külön, neked, ", "se jobb, se több, ", "még jó lehet;", "börtönt ne lásd;"-filozófiai szövegének izotópjai, nélkülük a szöveg egésze értelmezhetetlen lenne. Minden strófa kezdete új gondolat vagy az előző magyarázata. Biztosak lehetünk benn, hogy. már kiérlelt, de nem feltétlenül lezárt gondolatokat vetett papírra. Lássuk, milyen sorrendben? Az 1-2. vsz. -ban mutatkozik be mint öntörvényű ember, aki szerint e kapcsolatban ő az egész, társa pedig a rész, akit bekelebezni vágyik. "Nem vagy enyém, míg magadé vagy/még nem szeretsz. "-írja. Különös felfogás ez a szerelemről, hiszen többen úgy tudjuk, hogy a szerelmesek egyek és egyszersmind egymáséi is. A 3. -ban a költő szabadul terhétől, a szorongástól. A szorongás a frusztrált, kívülről irányított ember betegsége, aki elvesztette tájékozódási pontjait abban a világban, amelyikben élni kényszerül: "Félek mindenkitől, beteg/s fáradt vagyok;"-mondja, ezt akár Jaspers is írhatta volna vagy Kierkegaard, hitevesztett és gyanakvó a világgal szemben, ezért társától a teljes alázatot és áldozatot várja egy olyan világban, ahol autonóm személyiségek versenye folyik a sikerért, és jaj annak, aki felett elsiklik a tekintetük.
A Semmiért Egészen 1931-ben keletkezett, és a Te meg a világ című kötetben jelent meg 1932-ben. Szabó Lőrinc egyik legtöbbet szavalt verse. Költészetének kezdettől fogva egyik vezérmotívuma volt a szerelmi szenvedély, az erotikus vágy. Sajátos rögeszme volt ez nála: mindenről a közösülés jutott az eszébe és minden szép nőt megkívánt. Olykor maga is megriadt saját pánerotizmusától, attól a lehetőségtől, hogy talán ez nem egészséges. A szerelem fogalmát is másként kezelte, mint költőelődei: nála szó sincs olyan emelkedett, ünnepi érzelemről, mint amilyenről mondjuk Petőfi vallott verseiben. Szabó Lőrinc csak és kizárólag az érzékek kapcsolatát ismerte el őszinte kapcsolatnak férfi és nő között. Tehát ezen a téren is sajátosan öntörvényű volt, és zavarta, hogy szerelemfelfogása negatív társadalmi megítélés alá esik. Az Egy álmai című versében is vall arról, hogy mennyire korlátozva érzi magát a külvilág által. Valójában a két versnek a világképe, értékrendszere rokonságban áll egymással (a világ mindkettőben börtön stb.