Ebben az esetben Anna 2022-ben, 58 évesen már nyugdíjba vonulhat. Nők esetében további engedmény, hogy gyereknevelésre fordított évekből 8 év leírható a kötelező munkaviszonyból. Így a nők akár 32 év munka után kérvényezhetik a nyugdíjazásukat. De csak abban az esetben, ha a 40 éves munkaviszonyuk alatt 8 évig részesültek a gyereknevelésre kapott ellátásokban. Mekkora a férfi nyugdíjkorhatár? A nőkkel szemben a férfiak nem számíthatnak kedvezményekre. Náluk egységesen 64, 5 év 2021-ben a hatályos jogszabályban meghatározott öregségi nyugdíjkorhatár. Mennyi a nyugdíjkorhatár Európában? A 65 éves nyugdíjkorhatár sokak számára tűnhet irreálisan magasnak. Fontos leszögezni, hogy a nyugdíjrendszer problémái mára globálisan is érzékelhetővé váltak, és Európában korántsem Magyarország a csúcstartó a nyugdíjkorhatárok tekintetében. Spanyolországban, Portugáliában és Hollandiában is egyaránt 66 év körül alakul ez a szám 2021-ben, Görögországban pedig már a 67-et is eléri. A 65 év pedig tulajdonképpen világszerte átlagosnak mondható.
Alighanem Orbán Viktor hétvégi évértékelőnek apropóján vették elő a kamuhíreket terjesztő oldalak azt a "nyilatkozatot", amely szerint a miniszterelnök kijelentette volna, hogy 2020-ban 72 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, a munkanélkülieknél pedig még magasabbra. Vigyázat: átverés! "Nyugdíjkorhatár 2020: Orbán Viktor nyilatkozott, a nyugdíj korhatárt 72 évre emelnék, munkanélkülieknél 75 év fölé!!! " – Ezzel a felütéssel indít a cikk, amely az elmúlt héten került fel néhány kamuhírekkel operáló oldalra, terjedésének pedig lendületet adott az, hogy a miniszterelnök vasárnap tartotta évértékelő beszédét, így nemcsak a tájékozatlan, hanem a félig tájékozott emberek számára is hihetőnek tűnhet, hogy a kormány feje erről is beszélt. A szöveget egyértelműen a kamu weboldalak forgalmának növelésére – így pedig a reklámmegjelenítések után járó bevételek gyarapítására – optimalizálták. Ugyanez a cikkszöveg tűnt fel egyébként a tavaly decemberben napvilágot látott kiadásban is, bár akkor a címet adó kamunkás még beérte 70 évvel is.
Ebből kifolyólag könnyen belátható, hogy egy úgynevezett nyugdíjkatasztrófa akkor következne be a rendszerben, ha a munkavállalók járulékaiból (nem lesznek például elegen ehhez) már nem tudják fedezni a nyugdíjakat. Fentebb már láttuk, 10 év alatt mennyit öregedett a magyar társadalom, amiből a függőségi rátánk emelkedési is egyenesen következik. Az úgynevezett függőségi rátánk, azt mutatja meg, hogy az aktív korú (15-64 évesek) népességre, mekkora mennyiségű idős (65 éves vagy annál idősebb) ember jut. 2011-ben ez a ráta Magyarországon 25 volt, tehát 100 aktív korú honfitársunkra 25 időskorú magyar jutott. Az Eurostat előrejelzése szerint azonban 2100-ra 100 munkaképes korú magyarra 55-60 65 évesnél idősebb honfitárs jut majd. A brutális méretű hazai népességfogyás és az elöregedés pedig valóságos nyugdíjkatasztrófát idézhet elő, ha jelenlegi rendszert vesszük alapul. Ráadásul ehhez koránt sem kell 80 évnek eltelnie. A Porftolió elemzése szerint, ahhoz hogy legalább 2015-2050 között stabilizálódó rátáról beszélhessünk 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt.
Egy gyors kereséssel kiderül, hogy a szöveg kizárólag a fenti álhírt terjesztő és ezzel nagyobb hirdetési bevételre törekvő oldalakon szerepel. Ne dőljön be az álhíreknek! Tájékozódjon hiteles forrásból!
Leegyszerűsítve tehát a felosztó-kirovó rendszerben az aktív munkavállalók "tartják el" a nyugdíjasokat. Probléma akkor van, ha a nyugdíjasok száma meghaladja az aktív munkavállalókét. Ez a veszély pedig sajnos igencsak fenyegető közelségbe került az elmúlt évtizedekben! A nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága betudható egyrészt az öregedő korfának és az alacsony születésszámoknak. Másrészt pedig annak is, hogy a nyugdíjasok is egyre több időt töltenek el a nyugdíjrendszerben. A várható élettartam növekedésével a férfiak átlagosan 72, 86, míg a nők 79, 33 évig élnek. Az öregségi nyugdíjkorhatár emelés célja az, hogy a felosztó-kirovó rendszert megóvják a végső összeomlástól. A rendszerváltás óta a legtöbb nagy port kavaró nyugdíjreform mind azzal a céllal született, hogy megmentse a jelenlegi szisztémát. Ilyen volt például a magánnyugdíjpénztári vagyon visszaolvasztása a közös nyugdíjkasszába, vagy a korkedvezményes nyugdíj eltörlése. Ám a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer a drasztikus átalakítások ellenére sem fenntartható sokáig.
És ezek a különbségek mind arra irányulnak, hogy azt a benyomást keltsék, hogy a telephelyen kisebb a földtani kockázat". A szakember elmondta, hogy a Földtani Zárójelentésből 20-30 súlyos földrengésről találtak bizonyítékot, amelyek mindegyike dokumentáltan az elmúlt 30 ezer évben történt a paksi régióban. "Ez földtani értelemben nagyon nagy földrengéssűrűség. Nincs okunk feltételezni, hogy ez a földrengés-tevékenység mostanra hirtelen megszűnt" - fogalmazott Dr. Kurt Deckerrel, aki azt is hozzátette: "Geológusként úgy gondolom, hogy reális a földrengésveszély Paksnál".
Az öregségi nyugdíjkorhatár évek óta töretlenül emelkedik Magyarországon, ez a tendencia pedig egyhamar nem fog alábbhagyni. Ám ez nem azt jelenti, hogy egy idő után mindenkinek a sírig kell dolgoznia! Az alábbi nyugdíjkorhatár kisokosból számos nyugdíjjal kapcsolatos dolgot megismerhetsz. Mik a nyugdíjkorhatár emelkedésének okai? Milyen feltételekkel vonulhat valaki nyugdíjba a korhatár betöltése előtt? Milyen lehetőségeid vannak abban az esetben, ha nem szeretnéd csak az állami nyugdíjrendszerre bízni a jövődet? Mennyi az öregségi nyugdíjkorhatár Magyarországon? Hazánkban a nyugdíjkorhatár az elmúlt évtizedekben folyamatosan emelkedett. 1999-ben a nők 57, a férfiak pedig 61 éves korukban vonulhattak nyugdíjba. A korhatár 2009-re mindkét nemnél egyaránt 62 évre emelkedett. Megint tíz évvel később, 2019-ben azok részesülhettek öregségi nyugdíjban, akik betöltötték a 64. életévüket. A növekedés pedig várhatóan nem fog alábbhagyni. 2021-ben Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár 64, 5 év, a nyugdíjkorhatár emelés 2022 -re pedig eléri majd a 65 évet.
Ez pedig óriási nyomot hagy a társadalmon, a munkaképes korúak aránya ugyanis csökken, miközben a nyugdíjasok száma relatíve növekszik. Egyre kevesebb embernek kell tehát "eltartania" egyre többet. A változások pedig megfelelően hosszú időtávon drámaiak lesznek, az elkövetkezendő évtizedekben az idősebb emberek aránya a teljes népességen belül jelentősen nőni fog. Ez pedig megnövekedett terhet jelent a munkaképes korúakra: hiszen nekik kell majd valahogyan fedezniük az elöregedő népesség fenntartásához, az öregséggel szorosan összekapcsolódó szolgáltatások széles skálájához szükséges szociális többletkiadások költségét. Nyakunkon a nyugdíjkatasztrófa? Minden jel, illetve az összes öregséggel foglalkozó statisztika arra utal, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer napjai megvannak számlálva. A rendszer ugyanis jelen formájában, azaz a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, biztos hogy fenntarthatatlanná fog válni nemsokára. Ennek ugyanis lényege, hogy az állam, mint hatóság a mindenkori aktív állampolgáraira folyamatosan bérjárulék fizetési kötelezettséget ró ki, amely befolyó bérjárulékokból fizeti ki folyamatosan a mindenkori nyugdíjas állampolgárai nyugdíjjáradékát.
Nagyon jelentős nyugdíjkorhatár-emelés jöhet Magyarországon a hazai vezérigazgatók szerint a következő években, derült ki a Portfolio-nak megküldött PwC-felmérésből. A hazai vezérigazgatók ugyanakkor abban is bíznak, hogy a várható élettartam is jelentősen emelkedni fog. Szinte biztosra veszik a magyarországi cégvezetők, hogy 2030-ra 70 évre emelkedik a nyugdíjkorhatár – derült ki a PwC friss vezérigazgató-felméréséből. A Portfolio-nak elküldött adatok alapján a hazai cégvezetők 89%-a gondolja úgy, hogy a nyugdíjkorhatár 5 évvel 70 évre emelkedik az évtized végére, de csaknem ugyanennyien gondolják úgy, hogy a születéskor várható élettartam... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 854 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái