Jobb lenne ehelyett a harc helyett valamilyen kompromisszum, pl. hosszabb kapcsolattartás a szünetekben, ha akkor könnyebben vesz ki szabadságot. 2018. 13:43 És ha nem tartja a kapcsolatot a gyerekekkel, akkor sem lehet tőle elvenni? 2018. 13:28 A pótszabadság a szülőnek jár, nem a nevelőszülőnek. 2018. 12:59 Üdvözlöm Önöket! Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésben. Férjemmel válunk, két kiskorú gyermekünk velem fognak élni, kizárólagos szülői felügyeleti jogban állapodtunk meg részemre. Érdeklődnék, hogy ilyen esetben is jár-e az apának a gyermekek utáni 2+2 nap pótszabadság? Le lehet-e valahogyan mondatni róla? Lassan 1 éve külön élünk és még 1 napra sem vitte el a gyerekeket, tehát a szabadságait, nem a gyermekekkel való kapcsolattartásra használja fel. Továbbá, amennyiben újra férjhez mennék, akkor a férjemet (nevelőapát), megilleti-e majd a gyerekek után 2+2 nap pótszabadság? Vagy, csak ha közös gyermekünk fog születni akkor jár majd neki? Előre is köszönöm a segítségüket!
Ha a munkáltató oldalán kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok merül fel, az Mt. alapján ilyenkor, amennyiben a munkáltatónál hatályban lévő kollektív szerződés ezt lehetővé teszi, a munkáltató jogosult a szabadság egynegyedét a következő év március 31-ig átvinni, és köteles ezen időpontig kiadni. A kiadás időpontjának módosítása, vagy a szabadság megszakítása – csak különleges esetben Fontos kiemelni, hogy a módosítás és a megszakítás lehetősége olyan kivételes és súlyos jellegű indokokhoz kapcsolódhat, melyek megítélése szempontjából figyelembe kell venni többek között a munkáltató tevékenységét, működését, az ok felmerülésének időszakát és az akkor fennálló körülményeket is. Ennek megfelelően, amennyiben egy munkáltatónak például számolnia kell egy-egy időszakban a megnövekedett munkateherrel, erre nem hivatkozhat. További fontos elem, hogy amennyiben a munkavállaló vitatja a módosítás vagy a megszakítás jogszerűségét, a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót terheli.
A fent részletezett lehetőségek alapján célszerű, még az elkövetkezendő pár napban számításba venni az eddig ki nem adott szabadságokat, és az azok kiadására nyitva álló lehetőségeket, hiszen ezzel számos cég kerülhet el komolyabb, akár munkajogi perekkel, esetleges bírságokkal járó problémákat. Összeállította a Kontroport Kft. munkacsoportja Szeged, 2020. 12. 15. Forrás internet (részlet)
2020. december 15. Az év végével esedékessé válik az eddig ki nem adott szabadságok rendezése, egyúttal sok munkáltatónál ez a legmegfelelőbb időszak, hogy az ünnepi leálláskor kerüljön kiadásra a munkavállalók bennmaradt szabadsága. A kérdés azonban nem csak célszerűségi szempontok alapján merül fel. Gyakori tévhit, hogy a munkavállaló maga köteles gondoskodni a szabadsága kivételéről, a munkáltatót csak adminisztratív kötelezettség terheli ebben. Ezzel ellentétben fő szabály szerint a szabadságot a munkáltató – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – az esedékesség évében köteles kiadni. Rendes szabadság mértéke Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, munkavállalónak a) huszonötödik életévétől 1, b) huszonnyolcadik életévétől 2, c) harmincegyedik életévétől 3, d) harmincharmadik életévétől 4, e) harmincötödik életévétől 5, f) harminchetedik életévétől 6, g) harminckilencedik életévétől 7, h) negyvenegyedik életévétől 8, i) negyvenharmadik életévétől 9, j) negyvenötödik életévétől 10 munkanap kor szerinti pótszabadság jár.
KÉSZÜLJÜNK EGYÜTT A 2021. ÉVIRE, TISZTELETTEL KÉREM JELEZZÉK VISSZA SZERZŐDÉS-HOSSZABBÍTÁSI, SZERZŐDÉSKÖTÉSI IGÉNYÜKET. Pótszabadságok Gyermekek után járó pótszabadság A munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb gyermekei után pótszabadság jár. Ennek mértéke egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal nő. A gyermek utáni pótszabadság először a gyermek születésének évében, utoljára pedig abban az évben jár, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A pótszabadságra mindkét szülő jogosult. Szülőnek számít a vér szerinti szülő, az örökbefogató szülő, az együtt élő házastárs, továbbá a nevelőszülő és helyettes szülő, a gyám, valamint, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az eljárás már folyamatban van. A gyakorlatban sok bizonytalanságot okoz, hogy elvált szülők esetén jár-e a pótszabadság a különélő szülőnek. A Munka Törvénykönyve szerint gyermeknek a családok támogatására vonatkozó törvény szerinti, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek számít, tehát aki a szülővel életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki.
Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavállalónak, ha legalább 50%-os egészségkárosodását megállapították. Ugyanennyi pótszabadság jár annak, aki fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult. A szabadság kiadása Évente ugyan hét munkanap szabadságot a munkáltató – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni, azonban, ha ezzel nem él a munkavállaló, a munkáltatót terheli ezen szabadság kiadásának kötelezettsége is. Ezzel kapcsolatban a feleknek mindig célszerű időben egyeztetniük, és egyúttal tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy ha nem dönt ebben a kérdésben, úgy a munkáltató fogja kiadni a szabadságot. Az Munka törvénykönyve (Mt. ) bizonyos esetekben azonban kivételszabályokkal teszi lehetővé, hogy az esedékes szabadság egy részét a munkáltató a tárgyévet követően adhassa ki. Elsőként a munkaviszony kezdetének időpontját kell megvizsgálni. Amennyiben az október elsején vagy azt követően kezdődött, úgy a munkáltató a szabadságot jogosult a következő év március 31-ig kiadni.
2018. 11:11 Nem, a vér szerinti édesapa nem, ha nem egy háztartásban lakik a gyerekkel. 2018. 11:00 Köszönöm szépen a megerősítést. Tehát a gyerekek után akár hárman is igénybe vehetünk pótszabadságot? Én az anya, az új férjem (akivel egy háztartásban élek), és a vér szerinti édesapa... 2018. 22. 21:54 Igen, igazad van, az Mt. § c) értelmében gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek. Továbbá: h) szülő: ha) a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá az együttélő házastárs. Tehát ezt kell figyelembe venni a pótszabadságra való jogosultságnál. 2018. 21:06 Nem tudom ez az oldal mennyire hitelt érdemlő, de itt azt olvashatjuk: Más a helyzet, ha a gyerekkel maradt szülő újra házasodik. A pótszabadság ugyanis a szülő mellett jár a szülő házastársának is. 2018. 15:37 Én nem harcolok, én örülnék ha vinné a gyerekeket. Az új párjával utazgat külföldre szabadság alatt, a gyerekek meg hát hoppon maradnak... 2018. 13:53 Ha munkahelyi kötelezettség miatt nem tartja a kapcsolatot, akkor elvileg járhat a pótlás.