A japán kultúra hatása tájképek, faágon ülő madarak, gésák portréi vagy éppen a jellegzetes technikák és motívumok révén beáramlott az európai művészetbe. Mutatjuk az eredményt! Katsushika Taito II: Juharág és verebek (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum) Japán több évszázadon át szinte teljesen elzárkózott a más országokkal való kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatoktól, csak a 19. század közepén nyitotta meg kikötőit. Az ekkor megélénkülő kereskedelmi tevékenység során Nyugatra kerülő japán műtárgyak jelentős hatást gyakoroltak az ottani művészekre. Az európai szemnek merőben új és inspiráló látásmód nyomán megszületett a japonizmus, amely az iparművészetben, a képzőművészetben, a színművészetben, a zenében, az irodalomban és a divatban egyaránt jelentkezett. Az Osztrák–Magyar Monarchia területén ez a jelenség a két ország között 1869-ben kötött diplomáciai szerződés után bontakozott ki. A japán fametszetek leggyakoribb témáin – természetábrázolás (táj, növény- és állatvilág), portré (gésák, színészek, kurtizánok) –, valamint az iparművészeti tárgyakon jól láthatók azok a kompozicionális, technikai és motivikus jellegzetességek, amelyek az európai művészeket leginkább megihlették.
A Múzeum+ Rippl-Rónai Light eseményhez a Magyar Nemzeti Galéria honlapján lehet csatlakozni.
A Szépművészeti Múzeum jubileumi tárlatán a gyűjtemény legérzékenyebb, ritkán kiállított kincsei Szöveg: octogon Olvasási idő: … A Grafikai Gyűjtemény százötven éves jubileumára készített reprezentatív album és a hozzá kapcsolódó tárlat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben őrzött legszebb rajzokat és grafikákat mutatja be. A kiállítás a Szépművészeti Múzeum Michelangelo-termében 2021. június 4. – 2021. augusztus 15. között látogatható. Az Esterházy-gyűjtemény százötven éve, 1871-ben került a magyar állam tulajdonába, akkor 3535 rajzot és 51 301 metszetet számlált. A papírmunkáknak ezt a jelentős együttesét az azóta eltelt százötven évben múzeumi szakemberek, intézményvezetők és lelkes adományozók gyarapították, ennek köszönhető, hogy ma a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria különböző gyűjteményegységeiben összességében több tízezer rajz és százezres nagyságrendet számláló sokszorosított grafikai anyag található. A Szépművészeti Múzeum megalapítása (1896) és megnyitása (1906) között egyrészt Pulszky Károlynak köszönhető a rajz- és metszetanyag további, külföldi vásárlások útján történt gyarapítása, másrészt az 1901-ben Bécsben elhunyt Delhaes István festőművésznek, aki végrendeletében a magyar államra hagyta 2683 rajzból és 14 453 metszetből álló gyűjteményét.