Az EP-képviselők három, az EU jövőjével foglalkozó állásfoglalást fogadtak el februárban, amelyben kifejtik, min változtatnának a jövőben ahhoz, hogy az EU sikeresen kezelje a nehézségeit. Mintegy válaszul, az Európai Bizottság az EU jövőjéről folyó vita részeként öt témában tett közzé vitaanyagokat: Európa szociális dimenziójának kialakítása, az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítése az öt elnök 2015. júniusi jelentése alapján, a globalizáció kiaknázása, Európa védelmének jövője, az uniós pénzügyek jövője. A vitaanyagok elképzeléseket, javaslatokat, lehetőségeket és forgatókönyveket mutatnak be arra vonatkozóan, hogy hogyan fog kinézni Európa 2025-ben, és mintegy vitaindítóként szolgálnak. A gondolatokat Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a mostani, az Unió helyzetéről szóló beszédében viszi tovább. A vitát online is lehet követni Élő közvetítés, háttéranyagok, információ a vita résztvevőiről és a frakciókról, fotók, tweetek és videók: dashboardunkon megtalálható minden, a vitához kapcsolódó információ egy helyen – áll az EP közleményében.
~ Varázslatos Magyarország ~ MAFOSZ ~ MAOE ~ Magyar Kick-box Szövetség ~ Ludwig Múzeum ~ Magyar Fotótörténeti Társaság ~ MÁV Zrt. ~ Beghelli Hungary Kft ~ Magyar Építész Kamara
Mi történik a plenáris ülésteremben? Kíváncsi rá, hogy hogyan folyik a plenáris ülés az ülésteremben? Tekintse meg az interaktív animációt! Vigye a kurzort az ülésterem egyes részei fölé, és megtudhatja, hogy mi történik ott: megismerheti az elnöki emelvénytől kezdve a tolmácskabinokon át a képviselőcsoportok helyét, sőt a látogatói karzatot is. Ülésrend a plenáris üléstermekben A plenáris üléseken a 705 európai parlamenti képviselő a strasbourgi és a brüsszeli üléstermekben ül össze. A képviselők képviselőcsoportok szerint foglalnak helyet. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők a függetlenek között foglalnak helyet. Két ülésrend van, az egyik a strasbourgi, a másik a brüsszeli ülésteremre vonatkozóan, melyet minden ülés előtt frissítenek. Tekintse meg: Ábra a strasbourgi plenáris ülésteremről: interaktív változat - pdf-változat Ábra a brüsszeli plenáris ülésteremről: interaktív változat - pdf-változat
Menjen az ajánlatok kiválasztásához Keresse meg a bútorokat Tedd be a kosárba, és küldje be A legjobb vásarlási lehetőség Találj kényelmet a vásarlásnal sárlásnál. Fizetési lehetőség ajanlatai szükség szerint készpénzben. Olcsón szeretnék vásárolni Intézz mindent kényelmesen otthonról Elég megtalálni, párszor megnyomni és a kiálmodott bútor úton van hozzád. Több információt szeretnék Legjobb bútor katalógus Hálószobák Ebédői szettek Konyhák Gyerekszobák Kiegészítők Szorzótábla a vásarláshoz Bloggok a dizajnról Dizajn stúdiok Közlekedés Bútor gyartó Bútor e-shop Inspirációs fotók Tájékoztató, tippek és trükkök Könyvek a bútorokról Akciós árak
IV. fejezete. ) Ez csak hasonló súlyú alkotmányos érdek vagy alapjog érdekében korlátozható. A demokratikus legitimáció e pilléreivel szemben közérdekű (közbiztonság, a parlamenti eljárások zavartalansága) és alapjogi (különösen emberi élet és méltóság) értékek állíthatók és indokolhatók egy demokratikus államban. Jóllehet vannak olyan parlamenti épületek és üléstermek, ahol a nagyon szűkre szabottnál kiterjedtebb újságírói és médiajelenlét eo ipso az eljárást vagy a parlament tekintélyét zavarhatja, egy kialakult gyakorlat drasztikus korlátozása nem lehet védhető (vö. macedón eset). Már a műemlék jellegű épületek galériái is elegendő teret tudnak nyújtani a legújabb technikákkal (mobiltelefon vagy átlagos fényképezőgép segítségével) készítendő tudósítás vagy közvetítés számára. Az európai parlamenti kultúrában eltérő hagyományai vannak az üléstermi újságírói munkának. A macedón eset alapján úgy tűnik, hogy noha nem tekinthetjük európai alkotmányos standardnak a plenáris ülésteremből való (magán)közvetítéshez való jogot, ha ennek szokása és szabályozott gyakorlata kialakult egy államban, akkor az e gyakorlattal szembeni korlátozások különös vizsgálat alá esnek az emberi jogi bíróság előtt.
A nyilvánosság tagjait mindkét esetben nem kormányzati szervezetnek vagy ügyvédnek kell képviselnie; az igazgatási aktusok nemzeti vagy uniós szintű végrehajtási intézkedéseket előíró rendelkezéseinek felvétele az igazgatási aktusok hatálya alá; ne töröljék a rendeletből az állami támogatásra vonatkozó igazgatási aktusok mentességét (az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága egy másik ügyének tárgyát képező megfelelési kérdés); az uniós intézmények és szervek számára a felülvizsgálati kérelmek és az azokra vonatkozó határozatok közzétételének kötelezővé tétele. A megállapodás szövegét a későbbiekben tesszük közzé. Háttér és a további lépések Az EU az 1367/2006/EK rendelettel ültette át az uniós jogba az Aarhusi Egyezményt. Ez a rendelet lehetővé teszi az egyének és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) számára, hogy az EU Bírósága előtt megtámadják az uniós intézmények és szervek határozatait. Miután egy NGO 2008-ban panaszt tett, melyben azt állította, hogy az EU nem felelt meg a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezménynek, az Aarhusi Egyezmény Megfelelési Bizottsága az ACCC/C/2008/32.
Olyan, uniós intézmények vagy szervek által elfogadott nem jogalkotási aktusokról van szó, amelyek jogi és külső hatással bírnak, és olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek hatásaik miatt ellentmondhatnak a környezetvédelmi jognak. A Tanács és a Parlament tárgyalói többek között a következőkről állapodtak meg: a kereshetőségi jog kiterjesztése a nem kormányzati szervezeteken kívüli szervezetekre is, lehetővé téve ezáltal a nyilvánosság más tagjai számára is, hogy bizonyos feltételek mellett kérjék az igazgatási aktusok belső felülvizsgálatát. A nyilvánosság tagjainak vagy bizonyítaniuk kell jogaiknak a környezetvédelmi joggal való állítólagos ellentmondás által okozott sérelmét, valamint azt, hogy az ilyen sérelem közvetlenül hátrányosan érinti őket a nagyközönséghez képest; vagy bizonyítaniuk kell a kellő közérdeket, valamint azt, hogy a kérelmet a nyilvánosság legalább 4000, legalább 5 különböző tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező tagja támogatja, akik közül legalább 250 az említett tagállamok mindegyikében lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik.