2010-ben – Európában talán először – elértük, hogy a közösség erejéből megújuljon a magyar zsidóság egy rég feledt szimbóluma: az Óbudai zsinagóga, amelynek padjai a Vasvári Pál utcai zsinagóga mellett hétről, hétre megtelnek. Hamarosan pedig meg szeretnénk nyitni Újlipótváros szívében a harmadik fővárosi zsinagógát és közösségi teret, a ZSILIP - Roth Lenke és Simon Kulturális Központot. Mindemellett vidéki közösségeink felvirágoztatása is a hitéleti tevékenységünk fontos része. Folyamatosan növekvő izraelita hitközösség várja a hívőket Debrecenben és Miskolcon, ahol a heti közös imádságok mellett folyamatosan rendeznek közösségi és kulturális programokat. A Mádi zsinagóg a mellett, az egykori rabbiházban kialakított Csodarabbi Fogadó pedig azokat a vendégeket várja, akik fel szeretnék fedezni a zsidóság történelmi gyökereit a festői Tokaj-hegyaljai térségben. Közösség A közösség lehetőséget ad, hogy megtanuljunk adni és kapni, hogy tudásunkat, érzéseinket másokkal is megosszuk, értékeinket együtt kamatoztassuk.
A Mazsihisz visszautasítja szándékukat, ugyanakkor jelzi: az örökjáradékra vonatkozó 2012 évi megállapodásnak már a progresszív zsidó közösségekre is kell vonatkoznia. Az ügyben a Mazsihisz tárgyalásokat kezdeményez a zsidó felekezetekkel.
Reagálást kértünk Köves Slomótól. Lapunkhoz eljuttatott válaszában eltekintett a döntés értékelésétől, inkább arról számolt be, miért nem ment el a tárgyalásra. Érvelése szerint a zsidó kánonjogban, akárcsak a polgári jogban, a bírói függetlenség alapérték. A Bét Din (vallási bíróság) működésének egyik legjelentősebb kitétele, hogy tagjai semmilyen módon nem lehetnek elfogultak egyik peres féllel szemben sem. Köves Slomó levélben tudakolta, a Mazsihisz elnökének ügyében hogyan képes objektív eljárást lefolytatni az a testület, amelynek három tagja a Mazsihisz alkalmazottja. "Kérdésemre, sajnos, válasz helyett egy újabb meghívót kaptam" – állapította meg. Mi tesszük hozzá: a bírósági irat arról tanúskodik, két másik felekezethez (az EMIH-hez és az ortodoxiához) tartozó rabbikat, tudósokat is felkértek az eljárásban való részvételre, ők azonban nem kívántak élni a lehetőséggel.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rendkívüli közgyűlést tartott december 19-én, csütörtökön az Óbudai Zsinagógában. A kép nem a december 19-i közgyűlésen készült (forrás:) Az eseményről – melyet nem hirdettek meg előre nyilvánosan -, a szervezet honlapja, a tudósít rövid hírben. A sajtó képviselői, úgy tűnik – a szervezet saját tudósítóján kívül -, szintén nem voltak hivatalosak a közgyűlésre, melyen az alábbiakról esett szó: " A közgyűlés apropóját az EMIH és a Kormány között 2019. november 18-án aláírt átfogó megállapodás közgyűlési támogatása adta, valamint döntés született az EMIH rövid nevének kiegészítéséről. " "Dr. Bodó Kristóf, a Hitközség jogásza ismertette az aláírt átfogó megállapodást, amely a kölcsönös kötelezettség-vállalásokról rendelkezik és csakis a felek közös megegyezésével bontható fel vagy módosítható. … A megállapodás napirendi pontja után Köves Slomó rabbi státuszjelentést adott a Sorsok Háza fejlesztési programjának jelen állásáról külön megköszönve Surányi András túlélők körében végzett munkáját.
A Narancs akkor megírta azt is, hogy egy ciprusi offshore-cég közel 800 milliós jelzáloga van az épületen. Baross utca 61. (Fotó: Google Maps) A majd' kétmilliárdos támogatás az előadóm-űvészeti szervezetek többlettámogatását szolgáló alapból érkezett. Az EMIH kortárs galériát, könyvtárat és kisebb előadótermeket is tervez, plusz egy több mint kétszáz főt befogadó, korszerű színháztermet. Bár az EMIH közleményét olvastuk, és kérdéseinkkel szerettünk volna új dolgokat is kideríteni, de válaszában a szervezet hitközségi kabinetfőnöke, Tóth Gábor szinte szó szerint a már olvasható szöveget küldte válaszként. Ebből tehát nem derül ki, a jelentős támogatás mennyire tekinthető igazságosnak a többieknek jutó összegeket látva. Az EMIH lapunknak küldött válaszából többek közt a következők derültek még ki: "Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) megalakulása óta keresi annak lehetőségét, annak módszerét, hogy alapvető hitvallása, szellemi elkötelezettsége mentén miként tudhat segítséget nyújtani a kultúra eszközével a zsidó magyar együttélés sok évszázados viszonyrendszerének hol felemelő, hol traumatizáló, néhol feloldozást adó, máskor sérelemképző dinamikáit megküzdeni.