Örömét azonban a spanyolnátha gyorsan letörte. Előbb fia, majd ő is lebetegedett, s ágynak dőlt. Margittal egy pillanat alatt végzett a kór. Az Ady által csak asszony-íróként emlegetett írónő mindössze 38 évesen távozott az élők sorából. Fia egy nappal később követte őt… MADÁRSORS Megsebezték szárnyam. Lombtalan berekben, Bozótos, avaros, vad erdőbe' jártam. Leszállott a dér is. Mindig betegebben, Fázva bolyongtam a hideg éjszakában. Vándortársaimtól messze elmaradva; Megázott a fészkem, bomlott, kusza lett… Vágytak reám, mint a menekülő vadra, Hogy is találkoztam akkor én veled? … Már tudom! Fény rezgett a te ablakodban, Nyirkos, őszi ködbe' enyhe lámpafény. Kinyujtott kezedbe dermedten csapódtam, A lehelletedre ébredtem fel én. Beh jó is volt nálad… didergő madárnak, Melengettél forró szíveden, – tudod? Házatok békéje a szívembe áradt; "Terülök! Terülök! " – szólt az asztalod. Ó, de azóta már vége van a télnek, Meggyógyult a szárnyam, repülni tudok. És a lombok újra suttognak, beszélnek, Hívnak, csalogatnak ismerős dalok.
Oly módon, hogy előbb a lélek bugyraiban kereste a válaszokat, majd eljutott a társadalmi kérdések megválaszolásáig. 1914-ben megismerkedett Baur Ervin orvos-biológussal, s még abban az évben hozzáment feleségül. Amikor kitört a háború abbahagyta a tanítást, pedig annyira imádta munkáját, hogy színvonalas tankönyveket is írt. A háború éveiben megírta a Hangyabolyt, amelyben a zárdában töltött keserves évekre emlékszik vissza. (A Hangyabolyból Fábri Zoltán 1971-ben forgatott filmet is. ) Mikor férjét Temesvárra vitték orvosi szolgálatra, Margit ingázott Temesvár és Budapest között, s közben elkezdte írni pacifista hangvételű verseit is. Persze mivel Ady barátja volt, lassan átfordult hangulata, és elkezdte várni a forradalmat. Szocialista eszméket kezdett vallani, s a szabadverselés műfajából visszatért a rímes versek felé. A háború végére kiforrott, komoly írónővé vált, és megjelent utolsó novelláskötete A révnél. A Vörösmarty Akadémia is tagjai közé fogadta őt, s októberben, mikor kitört a forradalom, Kaffka boldog volt.
Avagy mikor lesz végre megint olyan, amilyen sosem volt. Nagyon döcögősen indult a kapcsolatunk Pórtelky Magdával; az "idős" (ötvenéves) asszony a zsebkendőnyi kertjében üldögélve tekint vissza az életére, egy hihetetlenül szép leírásokkal tarkított, merengő, elmélázó, lassúdad gondolatfolyam keretében. Nagyon, nagyon sok türelemre volt szükségem, hogy felvegyem a narrátor tempóját, aztán egy reggel nekiveselkedtem és túljutottam a holtponton. Számomra az volt a titka, hogy nagyobb falatokban fogyasztottam; ez nem olyan regény, amiből a metrón pár megálló alatt elolvasunk egy fejezetet, aztán majd este folytatjuk. Ha adunk neki időt, egy eleven, színes-szagos világ bontakozik ki előttünk, korhű, hiteles forrásból, avagy jé, milyen érdekes világ volt Magyarországon, nem haltam bele az unalomba. Magda ahhoz a generációhoz tartozik, amihez az én korosztályom a jelenben; már nem gyerekként, de még nem felnőttként ketté töri örökölt világát, szokásait a változás. Divatjamúlt jelenség, a múlt poros, funkciótlan kísértete lesz a polgáriasodó dzsentrivilágban, ahol neki kellene lefektetnie a szabályokat magának és az utána jövő generációknak.
Ezeken az alkalmakon ugyanis a versek, regények, lírai, prózai alkotások mellett az élet, a küzdelmek, a sikerek, a szerelmek, egy-egy alkotó élet pillanatai kerülnek középpontba. A felolvasószínházban az írók, költők saját szövegei, levelei elevenednek meg, mi pedig ezeket a szövegeket szerelmeik szemszögéből is megvizsgáljuk. Az est fókuszában ezúttal a századforduló magyar irodalmának két kivételes alkotónője, a Nyugat köréhez tartozó két különleges tehetség: a 38 évet élt Kaffka Margit (1880-1918) és sokak pártfogója, Lesznai Anna (1885-1966) kerül. Miként éltek, miként tudtak érvényesülni, hogyan kapcsolódtak a Nyugathoz, kik voltak szerelmeik, tudtak-e boldogan élni és milyen műveket hagytak ránk? A fiatalon, spanyolnáthában elhunyt Kaffka Margitot Ady Endre "nagyon-nagy író-asszony"-nak nevezte, akinek 1912-ben jelent meg első (és talán legfontosabb) nagyregénye, a Színek és évek, ami máig aktuális és kiemelkedő alkotás. Lesznai Anna költő, író, iparművész, a Nyolcak vendégtagja lírai verseinek fő motívumai a kert, a föld, a fa, a virág.
Gondolom, sok olvasó felrója Magdának, hogy ne szerencsétlenkedjen már annyit, hanem szedje össze magát, de abban a bizonytalan körvonalú pillangóbáb-formában, amiben ő van, nem könnyű szarvasbogárrá változni – pláne nőként. Az egész életét megkeseríti, hogy mindenkori helyzete a férfiaktól és/vagy a családtól függ, nem tud a saját lábára állni, de illusztris, vendégkényeztető háziasszonyként, vidéki úrilány-feleségként prímán megállja a helyét – nincs mit tenni, ez az ő "csavarmenete", úgy is mondhatnánk, hogy az ő képességei csak ebben a körben tudnak kibontakozni. Ne higgyétek, hogy Magda nincs tudatában a korlátainak és a kiszolgáltatott helyzetének, nem szenvelgő, selyemruhás primadonna, még meg is lepett a nők helyzetéről alkotott haladó szellemű meglátásaival. Nagyra becsültem benne, hogy a saját lányait arra tanította, hogy törjenek ki a pillangóbábból, mindent megtett azért, hogy tanulhassanak és függetlenek legyenek. Magda típusa a mai napig létezik; mindannyian ismerünk olyan nőket, akiket alaposan elnyűtt az élet és magukat nem kímélve azt tartják szem előtt, hogy az ő gyerekeiknek jobb lehetőségeket biztosítsanak, miközben ők benn ragadnak egy tönkrement házasságban, ahol az egykori szerelem hamvaiból már csak a gyűlölködés szikrázik fel.
Sophie rövidesen hozzámegy vőlegényéhez, Skyhoz, és szeretné, ha édesapja vezetné az oltárhoz, azt azonban nem tudja, ki is ő. Több helyszínen, június 29. -július 11. A hosszúra nyúlt, kényszerű bezárást követően még szélesebbre tárja kapuit a PIM, mely mögött elfér minden, ami irodalom, színház, film vagy épp muzsika. Idén először a PIM tagintézményei is színesítik a másfél hetes programsorozat palettáját: a Bajor Gizi Színészmúzeum, a Mesemúzeum és a Kassák Múzeum is várja programjaival a látogatókat. A38 Hajó, június 29., 20:00 A Tim Burton világát idéző történetek és a gőzűrhajók mestere, Lakatos István író, képregényrajzoló és illusztrátor színesíti a kortárs-szériát június 29-én Horváth László Imre vendégeként. Budapest Jazz Club, június 29., 20:30 Az instrumentális jazz-rock zenét játszó Vibe ismét a Budapest Jazz Club színpadán! Új lemezzel jelentkeznek, amely bemutatásra is kerül a régi dalok mellett.
A színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre... online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes. 1270 Ft Szállítás: Sikeres rendelés után azonnal letölthető. Ez a termék törzsvásárlóként akár 1181 Ft Személyes ajánlatunk Önnek Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még Részletesen erről a termékről Bővebb ismertető A színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez.