Azt kérték a résztvevőktől, hogy ülő helyzetből álljanak fel, majd ezt ismételjék meg még négyszer, miközben a mikrofon rögzítette az ízület hangjait. Feltételezték, hogy a térd úgy viselkedik, mint a mérnöki szerkezetek: a sima és jól síkosított felületek hangtalanul mozdulnak el egymáson, a durva, kevéssé síkos felületek pedig hangot generálnak. Az eredmények azt mutatták, hogy a mikrofonok "meghallották" az egészséges és a beteg térd hangzása közötti különbséget. "Jelenleg általában röntgennel állapítjuk meg, milyen fokú az oszteoartritisz, a helyzet pedig néhány havonta változhat. Az új módszer finomabb, érzékenyebben, röntgen nélkül mutatja meg, milyen fokú a károsodás" – mondta John Goodacre, a Lancasteri Egyetem professzora, a kutatás vezetője. Megállapították, hogy minél több kiugrást jegyeztek fel a mikrofonok a hanghullámok rögzítésekor, vagyis minél "hangosabb" volt a térd, annál súlyosabb volt az oszteoartritisz. Noha emberi füllel ezek a hangok nem hallhatók, lehetséges, hogy minden egyes térdnek megvan a saját "hangszíne".
Ahogy korábbi neve is mutatja, feltöltődésének üteme gyors, és az egykori tóból mocsár, majd forrásláp alakult ki. Legfőbb növénytani kincse a hegyi perje. Ennek a ritka, nagytermetű pázsitfűnek hazánkban csak néhány termőhelye ismert. Népi megfigyelések szerint a mocsár, vagy ahogy errefelé régen nevezték a hasonló helyeket, a moszka időjárás változás előtt "zúg", ami a Parádi-medencében jól hallható. Ennek az az magyarázata, hogy a Sombokor oldala alá gyakran "beszorul a szél", ami süvítő hangot ad. A mocsártól délre találjuk az egykori Kékes-Parád lesiklópálya indítópontját. A pályát egykor sífutóút kötötte össze az erdőrezervátumon át az északi sípályával. Vissza parádsasvárra Elhaladunk egy lucos mellett, majd a bükkösben újabb kis lápfolt mellett lassan kiérünk az erdőből. Hamarosan hangulatos kilátás nyílik észak felé a Haluskás és a Som-hegy felé. A Hidasi erdész-vadászháznál érünk ki a 24. főúthoz, ahol északnyugat felé a P jelzésre váltunk. Ennek a Parádsasvárig tartó szakaszát Vörösmarty turistaútnak is nevezik a költő 1829-es itteni kirándulásának emléket állítva.