A cikk emailben történő elküldéséhez kattintson ide, vagy másolja le és küldje el ezt a linket: 2014. július 11. péntek 06:37 Akár végzetes kimenetele is lehet a kullancscsípésnek. Szakértővel beszélgettünk arról, hogy mire kell vigyázni. Idegrendszeri betegséget, ízületi gyulladást, életminőséget rontó állapotot okozhat, súlyos esetben akár végzetes kimenetele is lehet egy apró csípésnek. Dr. Budai Józseffel, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház II. infektológiai osztály főorvosával beszélgettünk arról, hogy hogyan lehet észrevenni, illetve mi a teendő, ha megcsípett minket a kullancs. A mai napig a kullancsok által legfertőzöttebb rész Magyarországon a Dél-Dunántúl, az Alpokalja, Vas, Zala, Pest, Nógrád, Heves megye, valamint a Pilis és a Börzsöny – mondta el az dr. Budai József. Érdekes azonban, hogy a Balatontól délre a főorvos a harmincéves praxisa alatt még nem találkozott kullancsok terjesztette megbetegedéssel. A szakértő azonban azt is kiemelte, hogy bár vannak olyan területek, amelyeket különösen kedvelnek az élősködők, kullancs igazából bárhol előfordulhat: a kertben, a parkban, de még a lakótelepen is.
A főorvos szerint nagyon fontos a határozott mozdulat, a közhiedelemmel ellentétben az sem probléma, ha a vérszívó feje bent marad. A legrosszabb, ha oda-vissza tekergetjük, nyomkodjuk, mert ilyenkor a kullancs gyomrából az összes kórokozó a testünkbe kerül. A kullancscsípést követően maximum 30 nap múlva rosszabb esetben jellegzetes piros folt jelenhet meg a bőrön a csípés környékén, de ez sem fordul elő minden esetben, láttak már Lyme-kórt enélkül a látványos tünet nélkül is. Az élősködő okozhat tehát Lyme-kórt, kullancsvírus okozta agyhártya- és agyvelőgyulladást, ehrlichiosist, tibolát (ezt a megbetegedést a magyar Lakos doktor írta le), de még nyúlpestist (tularaemiát) is kaphatunk a fekete vérszívóktól. A kullancsvírus okozta agyhártyagyulladásnak, az ehrlichiosisnak és a tularaemiának ritkán, de nagyon súlyos, rosszabb esetben végzetes kimenetele is lehet. Az ehrlichiosist, tibolát és a tularaemiát antibiotikummal jól lehet gyógyítani. A Lyme-kór életveszélyes betegséget ugyan nem, de krónikus életminőséget rontó állapotot, idegrendszeri és/vagy ízületi gyulladást okozhat.
Szinte nincs is olyan ember, aki olykor ne esne át különböző fogászati kezeléseken. Ez általában semmilyen otthoni előkészületet nem igényel, hiszen a rendelőbe érve, miután megkapja az érzéstelenítőt, az orvos már neki is lát a procedúrának – ami olykor bizony kisebb-nagyobb vérzéssel is járhat. Igenám, de mi a helyzet akkor, ha a páciens véralvadásgátlót szed? Mit szükséges ekkor tenni a túlzott vérzés elkerülése érdekében? Miért van szükség véralvadásgátló terápiára? Egy egészséges ember szervezetében a vérzékenység és a véralvadás egyensúlyban van. Azonban előfordulhat, hogy a folyamat az egyik irányba eltolódik- ilyenkor vérzékenységről, illetve fokozott trombózishajlamról beszélünk. Ez utóbbi esetben szakorvosi javallatra szükség lehet időszakos, esetleg állandó jelleggel antikoaguláns (véralvadásgátló) terápiára, hogy meg lehessen előzni a vérrögök okozta, életveszélyes thromboembólias szövődmények kialakulását. Véralvadásgátló gyógyszerek alkalmazását írja elő a szakorvos például súlyosabb trombofiliánál, mélyvénás trombózis/tüdőembólia után, fokozott trombózishajlam esetén, bizonyos műtétek után, egyes daganatok jelenlétekor, pitvarfibrilláció esetén, valamint várandósság során (és utána 6 hétig).
Gyulladás, elváltozás, visszér, agyi kapacitás csökkenése – ezek nem valamilyen egzotikus betegség tünetei. Ezekkel a problémákkal találkozhat mindenki, aki munkaideje nagy részében áll vagy ül. Vagyis bármit csinál. De milyen veszélyek várnak még ránk munkahelyünkön? Az állandó állással és üléssel szervezetünk tetemes izommunkát vesz igénybe. Bizony, bár egy építőmunkás valóban többet mozog, valójában a vád az ülőmunkásokkal kapcsolatban, miszerint "te csak ülsz egész nap, semmit sem mozogsz", abszolút fals. Törzsünk, nyakunk, hátunk és vállunk hosszú távon egyik helyzetben sincs elkényeztetve. Plusz egy izomcsoportnak sem jó, ha állandóan használat alatt van - vagy éppen sose használjuk. A folyamatos terhelés alatt lévő izmok a mozgás hiánya miatt kevesebb vért kapnak. A nem elegendő vérellátás gyakorisága miatt egy idő után ezek az izmok elfáradnak – főként a nyakban, vállban és hátban. Máshova viszont közben túl sok vér jut – például a lábunkba. Ha szervezetünket néha nem mozgatjuk meg kicsit, szép lassan leülepszik, a folyamatosan túlterhelt erek kitágulnak, így pedig visszerek alakulhatnak ki, később pedig akár trombózis is.