A gyerekekről semmi. Az én gyerekemről pláne semmi. Másfél óra múlva megint úgy indultam haza, hogy "most akkor ment-e előrébb a világ azzal, hogy ez megtörtént", és a válasz az, hogy nem. Biztos vannak olyanok, ahol valós, érdekes információk hangzanak el, ahol érdemi és konstruktív vita alakul ki a pedagógus és a szülők között, olyan szülőik, amire alaposan felkészülnek a tanárok, és akár a szülők is, olyan szülőik, amik összességében előre viszik az adott osztályt, de ezek biztos nem arról szólnak, hogy papírról felolvassa a tanár az előírtakat. © MTI / Komka Péter Fegyelmező, pénzbegyűjtő, adminisztrációrendező A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László szerint "a szülői értekezletek tartalma az iskolai világ szűkülésével, a pedagógiai kultúraváltás elmaradásával silányul. Fegyelmező, pénzbegyűjtő, adminisztrációrendező alkalommá vált – miután az iskola-szülő hierarchikus viszonya bonyolultabbá vált, és mert egyre kevesebb közös ügye van az osztályközösségnek. " Lannert Judit oktatáskutató kérdésünkre azt emeli ki, hogy az iskolák, pedagógusok és szülők szoros kapcsolata alapvető fontosságú lenne.
Zavarba jöttem ettől, meg az egész helyzettől is. Tördeltem a kezem, mindenhonnan ömlött rólam a víz. Mert az a misztikum, ami körbelengte a szülőit, ott volt előttem, és nekem kellett prezentálnom... de mit is? Volt egy kis papírom, amin információk voltak, de ennyi. Aztán elkezdtem beszélni, bemutatkozni. Jobban izgultam, mint az... elsőknél, mert ott legalább ihattam előtte. Itt meg nem. Pedig mennyivel könnyebb lett volna! Idővel aztán belejöttem. Mindig rekordszámú szülő vesz részt a szülői értekezleteimen. Ez talán egy visszajelzés, hogy nem olyan rosszak azok. Elmondásuk alapján még szeretik is. De mi is történik ott, hogyan is csinálom én? A válasz egyszerű: ott is önmagamat adom. Nincs tanárszerep, nem játszom meg a szigorú tanárt. Viszont őszintén elmondom, mit gondolok. Mert csak így haladhatunk előre. Tegeződöm a szülőkkel, mert így könnyebb. Azt viszont nehéz volt megszokni, hogy nálam jóval idősebb szülők is Jocó bácsinak hívnak, hisz ezt hallják otthon. Szerintem humoros helyzeteket szül.
Mindig általános tájékoztatóval kezdek: események, dátumok, hivatalos infók. Ezeken szeretek minél hamarabb átesni, mert unalmas és száraz. Majd elmondom az általános problémákat, amelyek az osztályban jellemzőek a tanulással és a viselkedéssel kapcsolatban. Példákat is hozok, viszont szigorúan név nélkül úgy, hogy ne derüljön ki, kiről van szó. Mert nem etikus mindenki előtt beszélni egy gyerekről. Én is utáltam, ha anyukám mondta, hogy minden szülő előtt rólam beszéltek. Akkor is dühített, és itt meg is rekedtem. Teljesen felesleges nevesíteni, hisz ez csak az adott szülőre tartozik. Általános példaként viszont mindenkinek hasznos lehet. Ezután jönnek a szülők mindenkit érintő kérdései. Vagyis ez lenne a cél. Persze mindig van olyan szülő, aki elkezd a saját gyerekéről beszélni, esetleg önmagáról. Ilyenkor jönnek az "amikor én jártam iskolába" kezdetű mondatok. Ezeket tudni kell kezelni, és udvariasan, de határozottan terelni. Mert tényleg annak kell teret adni, hogy osztályszintű dolgokról beszéljünk együtt, közösen.
Most viszont vannak fogadóórák, ahol jó esetben a szaktanár tudja, melyik gyerekről van szó (és nem csak a naplóból keresi ki az osztályzatait), így a szülővel konkrétan annak problémáit, erősségeit vehetik át. Vannak nyílt napok, amikor a szülő beülhet egy-egy órára, hogy tanulási helyzetben nézze meg gyermekét, sok iskolában tartanak szülői beszélgetéseket, az sem ördögtől való, főleg alsóban, hogy a szülők bekísérjék a gyerekeket az iskolába, és egy-két szót váltsanak, ha kell, a tanítóval. 2019-ben a szükséges információkat kár felolvasni, mindenki megszerzi azokat a netről – bár a minden iskolára ráerőltetett Kréta rendszer erre továbbra sem alkalmas –, az iskola és a szülők között van internetes kapcsolat, ha más nem, e-mailen vagy zárt Facebook-csoportban áramlanak a hírek. Ezek egyébként az osztály ügyeinek kitárgyalására is sokkal alkalmasabbak, mint a tábla előtt toporgó, papírról olvasó tanár egyoldalú és túl általános kommunikációja. Nyilván a szülői közösség előtt tapintatlan dolog konkrétan megnevezett gyerekekről beszélni, ám általánosságban nem jelent semmit egy ilyen fórumon, hogy "vannak olyan fiúk, akik lehetetlenné teszik az órai munkát", vagy hogy "egyes lányok bizony zaklatják a társaikat", esetleg, hogy "sokan nem hajlandók letenni az okoseszközeiket a szünet végén sem".
Március 22-ére, csütörtökre rendkívüli szülői értekezletre hívtuk össze az iskolánk igazgatójával azoknak a gyerekeknek a szüleit, akiknek gyenge a tanulmányi eredményük. Az volt a célunk, hogy még időben felhívjuk a szülők figyelmét a tanulmányi problémákra, és hogy párbeszédet kezdhessünk azok megoldása érdekében. Nagyon örültem, hogy szinte minden szülő eljött, megtisztelt bennünket jelenlétével, végre olyan szülőket is sikerült megszólítani, akik egyébként nagyon ritkán jönnek el az iskolába. (Volt, aki külön időpontban keresett minket, mert az általunk megadottban nem értek rá, így velük is tudtunk egyeztetni. ) Az értekezlet elején beszéltünk az iskolai lemorzsolódásról. Elmondtuk, hogy a közoktatás távolabbi célja az, hogy a tanulók sikeresen elvégezzék az általános iskolát, majd a középiskolában is teljesítsék a követelményeket, és végzettséget szerezzenek, ne morzsolódjanak le. Majd a választott szakmával jó eséllyel találjanak munkát a munkaerőpiacon. Végül is nekünk, pedagógusoknak és szülőknek egy a célunk: szeretnénk, ha gyerekeink boldogulnának az életben.
Akár új országban, új kontinensen. Ki nevel kit? – Avagy 13 véletlenül félrenevelt kutya (vagy gazda…) WMN Zizi – 2020. augusztus 24. FB Ezektől a sztoriktól még Pavlov kutyájának is leesne az álla! Nektek is vannak hasonlóképp félresikerült kutyaidomításaitok? "A gyerekekkel kell együtt élni, nem a kockázattal" – Így készül egy iskolaigazgató a tanévre WMN Suli – 2020. szeptember 1. KöÁ "A tanárok azzal tudnak a legjobban segíteni ebben a helyzetben, ha minden erejükkel ott tartják a fókuszt, ahol annak lennie kell: a gyermekek fejlődésén. Ez ugyanis az egyetlen, amiért érdemes tanárnak lenni. " Legfrissebb "Az előttünk haladó kamion hátulját ledarálta egy tornádó" – Molnár "Storman" Ákos tornádóvadász életmentő tippjei arra az esetre, ha viharba kerülünk 2021. július 17. CSA Mit tegyél, ha túrázás közben viharba kerülsz? És ha épp úszkálsz valahol? Molnár "Storman" Ákos tornádóvadász tippjei segítenek abban, hogy pontosabb képet kapj arról, mi történik körülötted, és mi a helyes veszély esetén.
Az osztályfőnök ismerteti a fontos dátumokat, határidőket, beadandó pénzeket, általánosságban beszél az osztályról. A szülők közben aláírják a megfelelő papírokat. Tanév elején és most, félév után rendre elérkezik a szülői értekezletek ideje. De mi végre ez az egész? Három gyerek, három szülői. Mindez évente kétszer – állandó programunk ez sok-sok éven át. Ugyanakkor egyre inkább úgy hagyjuk el a termeket a kétórás találkozók után, hogy teljesen értelmetlen időpazarlás volt ez az egész. A tanár "lepapírozta" a dolgot, a szülő részt vett a "pofaviziten". Állami iskolákban egyébként ez egy évente kétszer kötelezően megrendezendő esemény. A tanároknak, ha akarják, ha nem, ha van érdemi mondanivalójuk, ha nem, meg kell tartani. Ez így van sok-sok élvtizede, csak közben – pont, ahogy az iskola sem vesz tudomást arról, hogy elmúlt a 19. század – eléggé idejétmúlt intézménynek tűnik. 119 éves hagyomány A szülők és az iskola "szükséges kölcsönös megismerésére csak egy alkalmas szert tudnék, és ez az, hogy az iskola és a család időről időre összejönne közös érdekeik megbeszélésére, azaz, hogy szülők és tanárok időről időre, akár csak egyszer-kétszer évenként, közös értekezleteket tartanának.
Szerencsére nekem egy nagyon jó szülői gárda jutott, akikkel a szülői Facebook-csoportban (mert az is van, és szuper) mindent naprakészen meg tudunk beszélni. Ha ennek vége, akkor még egy kis feketeleves: én szoktam véleményt alkotni nekem nem tetsző dolgokról. Mert szerintem az is fontos, hogy a szülő-tanár véleményt cseréljen. Még akkor is, ha nem értenek egyet. Mert ebből tanulunk, és ettől fejlődünk a legtöbbet. Persze nem bántó módon, hanem egymást meghallgatva, építő jelleggel. Ekkor már mindenki fáradt, vége a nagy plenáris dolognak. Persze ezt azért laza stílussal, humorral és nevetéssel fűszerezve kell elképzelni, mert másként nem is tudnám csinálni. Majd jön a sorban állás, ahol én vagyok a kofa, a szülők pedig a vevők. Türelmesen beállnak egy sorba, és mindenki kivárja, hogy tudjon velem négyszemközt is váltani pár szót a saját gyerekéről. Szerencsére mindenki érdeklődő, ami nagyon jó. Mondjuk, ezért tart nálam egy szülői közel három óráig. De ezt sem lehet másképp… Muszáj mindent megbeszélni, csak így létezhet az együttműködés szülő és tanár között – a diákok érdekében.
Sőt, még brainstormingra is futotta a tanár-diák-szülő közös munkájára vonatkozóan, ahol mindenki elmondhatta, szerinte mitől lehet majd jobb az iskolában az oktatás. Mindez még egy óráig sem tartott! Hat előtt pár perccel megköszönte a figyelmet, begyűjtötte a papírokat, és egy rövid kézfogás-bemutatkozás (XY anyukája vagyok) mehettünk a dolgunkra. Éljenek az ilyen osztályfőnökök! Tünde További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán. Tetszik?
Ellopott matekkönyv Legutóbbi szülőis élményem az volt, hogy az osztályfőnök, kezében szorongatva a valószínűleg az iskolavezetőségtől kapott silabuszt, felolvasott arról egy csomó információt, úgymint, milyen volt az osztályátlag, hány bukás volt, mikor lesznek a különböző rendezvények, és a kirándulás, mennyi pénzt kell befizetni. Megtudtuk, hogy volt az iskolában lopás, többek között eltűnt egy matekkönyv és egy fél tornacipő. Aláírtunk néhány papírt, többek közt a jelenléti ívet, az iskola szociális segítő munkájának tudomásulvételét. Beszélt arról, hogy milyen jó kis osztályközösség ez, de vannak egyesek, akik késnek, akik idő előtt kimennek az iskolából. Azt is megtudtuk, miket érdemes elolvasni az iskola honlapján. Volt néhány erőtlen szülői kérdés is, például, hogy normális-e az, hogy az egyik tantárgyból kilencen buktak, és az osztályátlag alig kúszott kettes fölé (válasz: "pedig meg lehet azt tanulni"), hogy miért nincs évek óta megoldva egyes tantárgyak szaktanári ellátása ("sajnos alig találni ilyen szaktanárokat").