Ha 4 főzőlapos akkor esélytelen egy fázisról. Vagyis de, úgy ha csak kettő van rajta bekötve. Persze attól is függ 1000-1500-2000W-os fűtőszálak vannak-e benne. 22:11 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ez akkora teljesítmény, amit nem lehet egy lakóházba vezetni. Inkább az elektromosoknál kérdezz utána, hogy egyáltalán engedélyezik-e. Az amper nem teljesítmény. Hanem áramerősség. Ha nagyobb teljesítményű valamilyen gépet akarsz használni, akkor kell erősebb vezetékeket és biztosítékot beszereltetni, tehát mondjuk 16 amperes helyett 24 amperest. Ha vezeték elbírja, akkor az rendben van. Régen az átlag háztartásokat 10 amperrel szerelték, és amikor bejöttek az automata mosógépek, akkor erősebb biztit kellett kérni, sok esetben át is kellett vezetékezni a lakást. Érdekelne, hogy mi számít standardnak panelek esetén. Múltkor 2 tulaj is büszkén mesélte, hogy 16 A-re bővítettek, de igazából az se sok a mai világban. A 32 A-t szeretnénk kihasználni, ha panelt vennénk. Ha panelban laksz, mekkora a villamos teljesítményetek? Hány amper? További ajánlott fórumok: Másodszor égett le a porszívó az orrszívó milyen teljesítményű porszívóhoz használtok orrszívót? Erős szívóhatású, nagy teljesítményű porszívót szeretnék vásá típust ajánlanátok?
Hány pasi kell egy villanykörte becsavarásához? (paródia) 1-2. rész - YouTube
Ha a kis felbontású (72 ppi-s) képet elkezdjük nagyítani, egyre rosszabb minőségű (pixeles) képet fogunk kapni, hiszen ugyanaz a mennyiségű képpont egyre nagyobb területet kell hogy kitöltsön. Ezért a képernyőn használt fotók nem biztos, hogy ugyanakkora méretben nyomtatásra is alkalmasak. Fordított esetben, ha van egy 20×30 cm-es, 72 ppi felbontású képünk, amit egy kiadványban szeretnénk felhasználni, át kell méreteznünk, hiszen a nyomtatáshoz 300 ppi-s felbontásra van szükség. Viszont így már "csak" 4, 8×7, 2 cm-es méretben használhatjuk a képet. A fotótechnikai felbontás mértékegysége a raszter – ugyanúgy, mint a nem digitális (hanem például ofszet) nyomtatásnál. A rasztersűrűség a raszterrács finomságának mérőszáma, mértékegysége az lpi (lines per inch – vonal per hüvelyk), illetve a v/cm (vonal per centiméter). A két mértékegység közötti váltószám 2, 5 (1 v/cm = 2, 5 lpi). A raszterpontok méretének változása adja a kívánt árnyalatot – és mivel a pontok mérete nagyon kicsi (szabad szemmel nem is látható), ezért az agyunk árnyalatosnak fogja érzékelni a képet.
Nap mint nap fotók százaival találkozunk az interneten, szórólapokon, újságokban, vagy közlekedés közben a plakátokon. Aki látott már nyomtatott anyagban pixeles képet, annak talán nem kell elmagyaráznunk, hogy ez mennyire ronthatja egy jól megtervezett kiadványminőségét. Az ok egyszerű: nem mindegy, hogy mekkora fotókat használunk egy nyomtatásra kerülő anyaghoz. A képfelbontás a nyomtatandó kép részletgazdagságának a mértéke. Ezt a kétféle feldolgozási – digitális és hagyományos (fotótechnikai) – eljárásnál különböző módon határozzuk meg. Digitális feldolgozásnál a képfelbontás mértékegysége a pixel per inch (azaz képpont per hüvelyk), rövidítése a ppi. A ppi-szám azt mutatja, hogy 1 négyzethüvelyknyi területen hány képpont helyezkedik el. Tehát egy 72 ppi-s felbontású képen (2, 54×2, 54=6, 4516 négyzetcentiméternyi területen) 72×72=5184 képpont található. Ha egy fotót nyomdai feldolgozásra szánunk, akkor a képfelbontás (1:1 méretben) legalább 300 ppi kell legyen. Így jó lesz a kép minősége, több részlet jelenik meg rajta.