Ki Az A Szentesi Éva - Óriási Örömhírt Kapott Szentesi Éva Írónő, Pedig Kevés Esély Volt Rá - Blikk Rúzs
Add meg ezeknek a nőknek a lehetőséget arra, hogy teljes életet élhessenek, hogy ne kerüljenek egy felemás tudású orvos kezei közé. És tudom, hogy vannak olyanok, akiknek segítettél, ezt nem vitatja el senki tőled, de mégis, túl sokan állnak azon az oldalon, ahol én vagyok. Akik valamilyen szinten általad lettek megnyomorítva. Én már nem haragszom rád, Kiskirály, vagyis néha azért még eszembe jutsz... Tudom, hogy én is eszedbe jutok, hogyan is tudnál kikerülni. Hiába tagadtál le, hogy ismersz, amikor egyszer felhívtalak. Emlékszem, elakadt a szavad. De ne félj, nem lesz per. Elég nagy baj ez így neked, épp elég nagy a terhed, és nem én leszek az, aki mindezek alól feloldoz. Szentesi Éva
Szentesi �va id�zetek
A rák Magyarországon mai napig szitokszónak számít. Egyszerűen nem illik róla beszélni, cseppet sem csodálkozom, amiért a rákbetegek jókora százaléka nagyfokú szégyenérzetet, erőteljes depressziót él át betegsége mellett, mintha az magában nem lenne elég, és csak suttogva meri kimondani, hogy: igen, rákos vagyok. Aztán jött Szentesi Éva, aki a legfontosabbat utoljára hagyta. Szentesi Évát ismerhetjük a WMN magazin virtuális hasábjairól, szembejöhetett velünk, mint az egyik legnagyobb és legismertebb magyar rákellenes aktivista és edukátor, de az elmúlt években több könyve is megjelent a boltok polcain. Bátorságát és őszinteségét, amellyel képes ilyen nehéz, tabunak számító témáról abszolút hitelességgel beszélni, csak dicsőíteni tudom, és kívánom, hogy áldásos tevékenységét hosszú távon is folytatni tudja. Író: Szentesi Éva Cím: A legfontosabbat utoljára hagytam Borító: Szentesi Éva grafikájának felhasználásával Féder Márta tervezte Kiadó: Libri Megjelenés: 2020. július 1. Oldalszám: 176 Műfaj: ismeretterjesztő, gyógyulástörténet, rákbetegség Olvasási idő: 2020. július 6.
Ez a szó akkor persze eszembe se jutott. Mert neked és a hozzád hasonlatos kiskirályoknak is elevenen él a fejében az a tévképzet –ráadásul orvos létetekre –, hogy a rák, az csak az öregek betegsége. Hadd kérdezzem már meg, ti tényleg ennyire hülyék vagytok, vagy segít nektek valaki egy súgógépből? Három évvel ezelőtt olyan nagy volt a tumorom, hogy egyfolytában ömlött belőlem a vér. És te mit csináltál: Oké, ez egy fiatal csaj, nem lehet rákos, tehát ez egy méhszájseb, ecseteljük, és be fog forrni. Tudod, mi történik a tumorral, ha behegesztik a tetejét? Nem tudod, hisz annak idején se tudtad, de akkor most elmondom neked: befelé kezd el nyomulni, mert kifelé nem talál utat, és átmegy a többi szervre, áttétet képez, szóval kibaszottul nem jó neki, ha leecsetelik azzal a szerrel, ami méhszájsebre való. De ezt te honnan tudnád, ugye. Nem tudom, hol voltál, mi miatt hiányoztál arról az óráról az egyetemen, amikor a női kismedencét tanították, mert kurvára nem voltál jelen. Nem tudom, mi történik, ha nem telik el fél év azzal, hogy félrekezelsz.
- Óriási örömhírt kapott Szentesi Éva írónő, pedig kevés esély volt rá - Blikk Rúzs
- Ki az a szentesi éva full
- Szentesi Éva: A legfontosabbat utoljára hagytam- és milyen jól tette
- Ki az a szentesi éva pdf
- Black and decker körfűrész tárcsa manual
Utazás a lelked körül Peller Mariann-nal: Szentesi Éva
Ötször utaztam egy terapeuta segítségével a mostani életembe vissza, gyerekkoromba. Úgy feküdtem ott, hogy azt mondtam magamban, nem hiszek ebben a dologban. Ugyan elmondta előre, hogy milyen nagy sírással jár ez az élmény, és olyan lesz, mintha felszakadna a lelkem, de nem hittem neki. Soha életemben nem zokogtam úgy, ömlött ki belőlem a fájdalom, a harag, a minden, amit addig a szívemben cipeltem. Felszínre kellett hoznom, és meg kellett értenem a sok-sok gyerekkori élményt, amit eltemettem a lelkemben. Ekkor már úgy voltam vele, hogy mindent meg akarok tenni, mert ha mégis eljön a vége, akkor ne maradjon bennem kétely, hogy esetleg nem tettem meg mindent. P. : Azt gondolom, hogy megtisztítottad a terápiával a lelkedet. Mikor érezted, hogy valóban tisztulsz lelkileg? Sz. : Rögtön. De volt egy olyan hét, amikor úgy éreztem, mintha kezdene könnyebb lenni. Aztán egyik nap valamiféle, nagyon sűrű, fekete anyag távozott belőlem. Nagyon furcsa volt az egész, öt napon keresztül zajlott. Hívtam az orvost, aki megnyugtatott, hogy ne aggódjunk, mert ez bizony, a tumor, így távozik a szervezetemből.
Nehezen tudom elképzelni azt, hogy van olyan, akinek ez a könyv valami miatt esetleg ne tetszett volna, de biztos, hogy tévedek ezzel kapcsolatban, mert úgy gondolom ez a könyv azokra van nagy hatással, akik a sorok között is kiolvasnak valamit, vagy akik hasonló helyzetből jönnek. Engem egyszerűen ledöbbentet, lesokkolt és szavak nélkül hagyott, lélegzet visszatartva olvastam végig Mari-fiam történetét. Az, hogy ez a könyv nem egy leányregény, szerintem már a könyv címéből és zseniális borítójából is kiderül. Engem szó szerint arcul csapott az a fajta őszinteség, bátorság és kitárulkozás, ami ebben a könyvben megjelenik, és megállás nélkül olvastam végig ezt a páratlanul egyedi könyvet. Szentesi Éva ezzel a könyvvel, ami a hétéves Mari történetével kezdődik és a harmincas éveiben járó felnőtt Marival végződik, teljesen meggyőzött arról, hogy mennyire tehetséges író. Nyilánszki Mari egy olyan közegben és családban nő fel, ahol szeretet és odafigyelés nélkül telnek napjai, mindaddig míg el nem menekül otthonról, abban reménykedve, hogy a házasság és egy gyerek meg fogják őt menteni.
Abban hiszek, hogy lehetséges a szembenézés az úton, amit kapunk. És abban is hiszek, hogy az orvostudomány együttműködik majd egyszer a lélekgyógyászattal, mert úgy hiszem, hogy ez a jövő az orvoslásban. Hiszek abban, hogy létezik egy jobb világ, ahol jóval kevesebb a betegség, és hiszek abban is, hogy ennek az első és legfontosabb alappillére a megelőzés. Mert mindig azok dönthetnek a testükről, akik egészségesek, akik felelősen gondolkoznak, és akik nem dugják a fejüket a homokba – a tabuk és dogmák közé. Amit én ma megtehetek az egészségemért, azt meg is teszem. És amit megtehetek azért, hogy segítsem a rákedukáció fejlődését, hogy minél több fórumon elmesélem, mi történt velem, és hogy van visszaút a rák halálos ítéletéből – azt is megteszem. (Persze ez utóbbit nem ennyire egyszerűen, ahogy most ezt leírom, hanem jóval összetettebb módon, nem elhallgatva azt sem, hogy sok mindennel baromi nagy szerencsém volt. ) Isten engem úgy segéljen! A cikk eredetileg a jelent meg.
