Megint egy újabb hét, ami legnagyobb örömünkre új The Walking Dead epizódot is jelent. A múlt heti romantikázás után megint vágytunk valami sötétebb hangvételre. Meg is kaptuk. De még hogy. Karaktereink hullanak, mint a legyek. A szokásoknak megfelelően ismételten spoileres írással jelentkezünk. Királyságunk szépen lassan ráeszmél, hogy bizony a harc elengedhetetlen lesz a jövőre nézve. A látszólag békés hangulatot minden nap beárnyékolja a tény, hogy a Megváltók szépen lassan kisajátítanak majd mindent. Daryl látogatása után már Carol sem alszik olyan nyugodtan: Morgant faggatja, hogy mégis mit kerestek Darylék a királyságban. Ám az igazságot még mindig nem tudja meg Alexandriával kapcsolatban. A gyorsan tanuló Benjamin, aki Ezekiel és Morgan nagy kedvence, egyre több mindent sajátít el, sőt már az átadásokra is elkíséri a csapatot. Nagy becsben is kell tartani, ha úgy fogja majd pörgetni a botot, mint Morgan. Sajnos azonban egy bottal nem lehet pisztolygolyókat hárítani (kivéve ha az Lucille).
Egy dinnye, egy élet Frissítve 2017. március 13. 17:24 Publikálva 2017. 17:01 Figyelem, az alábbi írás spoilereket tartalmaz a The Walking Dead S07E13-ra vonatkozóan! Azt hiszem, azok a legjobb The Walking Dead-epizódok, melyekből nem hiányolod a járkálókat. Lehet, hogy ez most azt mondatja velem, hogy a legújabb, Ide temessetek címre hallgató rész két olyan karakterre fókuszált, akiket közel érzek a szívemhez, de sokkal inkább csak arról van szó, hogy ez egy olyan rész volt, amiben minden döntésnek volt helye, minden drámai fordulat meg volt alapozva, és azt is tökéletesen meg lehetett érteni, hogy miért dőltek meg idáig hangoztatott elvek. Néha a TWD is képes olyan epizódot produkálni, melyben minden a helyén van, sőt, a pokolba is, mostanában egyre gyakrabban. Tudtuk, hogy Ezékiel király kvázi hadvezére, Richard azon dolgozik, hogy végre kimozdítsa tehetetlenségéből a királyt: egy korábbi epizódban ezért Carolt tervezte feláldozni, ezúttal viszont sokkal drámaibb terve van - és egy szívszorító vallomás során az is kiderül, hogy miért nem bírja elviselni a passzivitást -, ami aztán meglehetősen balul sül el.
Először még csak egyetlen Rodan bukkan fel, de nem sokkal később már megszámlálhatatlan mennyiségű fajtársa követi (a Pteranodonra emlékeztető szárnyas rém itt nem olyan nagy… csupán teherautónyi), idővel pedig mindenféle kígyó- és pókszerű monstrumok lepik el a partokat és városokat. A hősök, akik megpróbálják elhárítani a veszélyt, egy fiatal mérnöksrác és egy fiatal tudóslány, akik mindketten Einstein-szintű zsenik. Az előbbi egy mesterséges intelligencia és egy óriásrobot fejlesztgetésével, az utóbbi pedig egy a kaijukhoz köthető, rejtélyes anyag megfejtésével igyekszik megmenteni a világot. Az már rögtön a sorozat legelején szembeszökő, hogy A kezdetek milyen átkozottul igényesen néz ki. A karaterdizájn hibátlan, az animáció kifejező, de ami ennél sokkal fontosabb, hogy a CG-szörnyek pokolian jól mutatnak az egyébként klasszikus módszerrel megrajzolt emberek mellett. Persze, látszik rajtuk, hogy 3D-s modellek, de egyrészt ez pont csak annyi idegenséget ad nekik, amennyi az ilyen természetfeletti szörnyekhez kell, másrészt olyan festményszerű és részletes a textúrájuk, hogy nem igazán ütnek el a háttérképektől.